CSUPA CSALÁD EGYESÜLET

– módosított, egységes szerkezetbe foglalt –

ALAPSZABÁLYA

A CSUPA CSALÁD Egyesület 2009. október 4-én tartott alakuló Közgyűlése; valamint a 2009. november 18-án tartott megismételt alakuló Közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 61-64. §-ai alapján, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseire is figyelemmel a mai napon az egyesület módosított, és egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el (a módosítások dőlt betűvel kerülnek szövegezésre):

1. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása

(1) Az Egyesület neve: CSUPA CSALÁD Egyesület

(2) Az Egyesület székhelye: 1202 Budapest, Lázár utca 36/b

(3) Az Egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére.

(4) Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet.

2. Az Egyesület célja és közhasznú tevékenysége

(1) Az Egyesület céljai:

Az Egyesület a családot, mint legfontosabb társadalmi mikroközösséget, és a gyermeknek a családban történő felnövekedését az egyik legfőbb értéknek tekinti, ezért céljai, és ennek megvalósításához szükséges tevékenységei e köré szerveződnek:

Az Egyesület célja a Magyarországon élő családok, családokban felnövekvő, illetve azt nélkülözni kényszerülő gyermekek, fiatal felnőttek számára életvezetési tanácsok nyújtása, kapcsolatépítés-, és fenntartás, konfliktuskezelés tanítása, pozitív szemléletmód kialakítása, egészséges életmódra nevelése.

Fenntartható társadalom létrejöttének elősegítése, ezen belül elsősorban a felnövekvő generációk környezet- illetve egészségtudatos nevelése.

 

Az Egyesület céljai elérése érdekében kifejtett tevékenységei:

 

- családok, gyermekek, fiatal felnőttek táboroztatása, életmódtáborok megszervezése; tudatos életvezetésre nevelés

- tréningek szervezése, lebonyolítása

- iskolákban, iskolarendszeren kívüli oktatásba építve előadások, tréningek tartása kapcsolatépítés, alternatív konfliktuskezelés (mediáció), sikeres és boldog életre nevelés témájában; pályaorientációs tanácsadás

- stresszkezelés (pl. relaxációs technika), önismeret-fejlesztés

- egészségfejlesztés,- tanácsadás,- egészségnevelés,- tréning, képzés, terápia, lovasterápia

- természetjárás, kirándulások szervezése, természetvédelem

- kézműves foglalkozások újrahasznosítható hulladékból ill. természetes anyagból,

- drámapedagógiai- és színjátszó csoportok vezetése, szervezése, bábelőadások megszervezése, lebonyolítása; bohóc-produkciók létrehozása

- tehetséggondozás

- játszóház, ami a környezetvédelmet, illetve egészséges életmódot állítja középpontba

- családi napközi, amely az anyák újbóli munkába állásával segíti az esélyegyenlőséget

(2) Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c.) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység

4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

5. kulturális tevékenység

10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet

11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése

(3) Az Egyesület közhasznú működésének, szolgáltatásai igénybe vételének, beszámolóinak, valamint a közhasznúsági jelentésének a nyilvánosságát az interneten keresztül biztosítja.

(4) Az Egyesület, mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

(5) Az Egyesület, mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

(6) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.

(7) Az Egyesület, mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti.

3. Az Egyesület rendes tagsága; tiszteletbeli tagsága és pártoló tagsága

 

(1) Az Egyesületbe való belépés önkéntes. Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy vagy szervezet, aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja és tagfelvételi kérelmét – ideértve a pártoló tag, illetve tiszteletbeli tag felvételi kérelmét is – az Elnökség jóváhagyja. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület Alapszabályát ismeri és azt, valamint az Egyesület céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el.

(2) Az Egyesület pártoló tagságot szervezhet. Pártoló tagként veheti fel azt, aki a belépési nyilatkozat aláírásával kéri az egyesület pártoló tagjai közé felvételét, elfogadja az Egyesület Alapszabályát, és vállalja célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatását. A pártoló tagok nem rendelkeznek a Közgyűlésen szavazati, valamint választási és választhatósági joggal, csupán javaslattételi, tanácskozás jog illeti meg őket.

 

(3) Az Elnökség egyszerű többségi döntéssel hozott határozatával tiszteletbeli tagnak kérhet fel olyan természetes személyeket, akiket arra érdemesnek tart. A tiszteletbeli tagság annak írásbeli elfogadásával jön létre. A tiszteletbeli tagság az Egyesületben tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet azzal a kivétellel, hogy a tiszteletbeli tag is jogosult a Közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni, valamint egyben köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani és az Egyesület érdekeivel összhangban tevékenykedni.

(4) A jelen Alapszabályban a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a "tag" kifejezés szerepel, csupán az Egyesület rendes tagjait kell érteni, a pártoló és a tiszteletbeli tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a „pártoló tag”, illetve "tiszteletbeli tag" kifejezést.

(5) A tag, a pártoló tag, illetve a tiszteletbeli tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre.

(6) Az Egyesület Elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.

(7) Az egyesületi tagság megszűnik:

– a természetes személy tag halálával, illetőleg a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével,

– a kilépés írásbeli bejelentésével,

– kizárással; a tiszteletbeli tagi cím visszavonással

– ha az Egyesület megszűnik.

(8) Kilépési szándékát a tag köteles bejelenteni az Elnökséghez. A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos.

(9) A Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő tagok legalább háromnegyedes szavazattöbbségével az Egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki az Egyesület céljával vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít; vagy valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi; így különösen, ha a két hónapnál régebben lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette be.

A tiszteletbeli tagi címet a Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazattöbbségével jogosult megvonni abban az esetben, ha a tiszteletbeli tag az Egyesület céljával, szellemiségével, értékrendjével vagy az Alap-szabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

A kizárási, illetve a tiszteletbeli tagi cím visszavonására irányuló eljárást bármely tag írásban kezdeményezheti. Az érintett tagot a kizárás alapjául szolgáló okokat vizsgáló közgyűlésre írásban meg kell hívni, és lehetővé kell tenni számára, hogy védekezését és indokait előadhassa.

4. Tagsági jogok és kötelezettségek

(1) Az Egyesület tagja jogosult:

a) Részt vehet a Közgyűlésen szavazati és tanácskozási joggal

b) Részt vehet az Egyesület vezető szerveinek megválasztásában és azokba megválasztható

c) Részt vehet az Egyesület rendezvényein, a közgyűléseken, előadásokon.

klub és egyesületi napokon és kirándulásain.

d) Részesülhet az Egyesület tagjai részére biztosított kedvezményekben és

és juttatásokban.

e) Az Egyesület összejövetelein felszólalhat, indítványokat tehet, továbbá panasszal élhet az Egyesület Elnökségénél, a Közgyűlésnél, illetőleg a Felügyelő Bizottságnál. Az Egyesület, az Elnökség, a tisztségviselők tevékenységéről véleményt nyilváníthat.

(2) Az Egyesület tagja köteles:

– az Egyesület Alapszabályát és belső szabályzatait valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani

– az Egyesület Közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatok szerint eljárni

– a Közgyűlés által évente megállapított tagdíjat határidőben megfizetni.

(3) Amennyiben a jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik, az Egyesület valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

5. Az Egyesület szervezete, összeférhetetlenségi szabályok

(1) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összessége.

(2) Az Egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület vezető szerve, az Elnökség irányítja és látja el.

(3) Az Egyesület vezető tisztségviselői: az elnökségi tagok és az Elnök; valamint a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai. Vezető tisztségviselő olyan magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt.

(4) Az Egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(5) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

(6) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

6. A Közgyűlés

(1) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az Elnök az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha a tagok legalább 1/3-a írásban kéri.

(2) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) Az Alapszabály megállapítása, módosítása

b) Az éves költségvetés meghatározása.

c) Az Elnök éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása.

d) Az Egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, feloszlásának kimondása.

e) Az Egyesület tagjainak sorából történő kizárás; illetve a tiszteletbeli tagi cím visszavonása

f) Az Elnökség tagjai és az Elnök megválasztása; visszahívása

g) A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, és visszahívása

(3) A Közgyűlést az Elnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével a hely és idő megadásával. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal kézbesíteni kell, a napirendi pontok, valamint a határozat-képtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt Közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével. A Közgyűlés nyilvános.

(4) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok legalább 50 %-a + egy fõ jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták. A megismételt Közgyűlést az eredeti Közgyűlés időpontját követően egy órával későbbi időpontra, ugyanarra a helyre, azonos napirenddel kell kitűzni.

(5) A Közgyűlés a hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve a kizárást (visszavonást) és a visszahívást, amely során háromnegyedes szótöbbséggel dönt.

(6) Elnökségi tagot csak és kizárólag akkor lehet visszahívni, ha

- tevékenysége, magatartása súlyosan sérti vagy veszélyezteti az Egyesület valamely céljának megvalósulását, és azzal a Közgyűlés írásbeli figyelmeztetése ellenére sem hagy fel;

- a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot ismételt felszólítás ellenére sem szünteti meg.

(7) A Közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza.

(8) A levezető elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével határoz.

(9) A Közgyűlés a személyi döntések (e), g) pontok) kivételével határozatait nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza.

(10) Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazáskor a Közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt, titkos szavazás esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

(11) A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell. A Közgyűlés által hozott határozatokat a Határozatok Könyvébe kell bevezetni.

7. Az Elnökség

(1) Az Egyesület vezető szerve az öt tagú Elnökség (elnök és négy elnökségi tag) amelynek tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 5 év időtartamra választja.

(2) Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart ülést. Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint fele jelen van. Az ülések nyilvánosak.

(3) Az Elnökség a határozatait a jelen lévők egyhangú, nyílt szavazásával hozza meg.

(4) Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal kézbesíteni kell, a napirendi pontok pontos megjelölésével a hely és idő megadásával. Az Elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.

(5) Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

a) az Egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala,

b) az ügyrend elfogadása,

c) az etikai szabályok elfogadása,

d) tagfelvétel jóváhagyása,

e) az Elnök utasítása a Közgyűlés összehívására,

f) az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére,

g) a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése,

h) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

(6) Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet. Az iratbetekintés iránti kérelmet írásban kell az Elnökségnek benyújtani. Az iratbetekintésre az Egyesület székhelyén, a kérelem megérkezésétől számított 15 napon belül kell, hogy sor kerüljön.

(7) Megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával és lemondásával, amely esetekben a Közgyűlés új elnökségi tagot választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól.

(8) Az Elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya név szerint megállapítható.

8. Az Elnök

(1) Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 5 év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az Egyesület szervezetének képviseletre önállóan jogosult vezetője.

(2) Az Elnök hatásköre és feladatai:

– az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése,

– a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett,

– a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtása,

– az elnökségi ülések előkészítése és levezetése,

– az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt,

–az Egyesület Közgyűlésének és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható,

– éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése

– a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az érintettekkel történő közlése, annak meghozatalától számított 15 napon belül személyes kézbesítéssel vagy postai úton, igazolható módon;

– a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatok nyilvánosságra hozatala az Egyesület internetes honlapján. A nyilvánosság kizárólag személyiségi jogra és adatvédelemre hivatkozással korlátozható.

9. A Felügyelő Bizottság

(1) A Felügyelő Bizottság feladata az Egyesület alapszabályban rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése és a közhasznú tevékenység felügyelete. Működéséért a Közgyűlésnek felel.

(2) A Felügyelő Bizottság a tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(3) A Felügyelő Bizottság 3 tagját a Közgyűlés választja meg.

(4) A Felügyelő Bizottság elnökét az Egyesület választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni.

(5) A Felügyelő Bizottság szükség szerint de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést a Felügyelő Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hív össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével.

(6) A bizottsági ülések nyilvánosak, amennyiben ez az Egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem sérti vagy veszélyezteti. Zárt ülés elrendeléséről a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult dönteni. A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt. Munkarendjét maga határozza meg. A határozatokat az érintettekkel a Felügyelő Bizottság elnöke közli írásban. A határozatokat az Egyesület Elnöke által vezetett Határozatok Könyvébe kell behelyezni.

(7) A Felügyelő Bizottság munkájáról és megállapításairól írásban köteles a Közgyűlést tájékoztatni.

(8) A Felügyelő Bizottság köteles az Elnökséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé.

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

(9) A (8) pontban foglalt esetben az Elnökséget harminc napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az Elnökség összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

(10) Ha az Elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

(11) Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

- a vezető szerv elnöke vagy tagja,

- a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

- a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve- az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

10. Az Egyesület működése és gazdálkodása

(1) Az Egyesület mint társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.

(2) Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.

(3) Az Egyesület tagdíjaiból, részére juttatott támogató befizetésekből és esetleges egyéb jövedelmekből gazdálkodik.

(4) A tagdíj összegét, befizetésének módját az Elnökség határozza meg az alakulás évében fizetendő tagdíj kivételével. A tagok tagdíj-befizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

(5) Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

(6) Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.

(7) Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

(8) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat, így befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincsen.

Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

(9) Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

(10) Az Egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra az 1997. évi CLVI. törvény 18-20. §-ai az irányadók. Az Egyesület köteles közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30. napjáig saját internetes honlapján közzétenni.

11. Az Egyesület képviselete

(1) Az Egyesületet az Elnök önállóan képviseli, a (2) pontban foglalt kivétellel.

(2) Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök és egy további elnökségi tag együttesen jogosult rendelkezni.

12. Az Egyesület megszűnése

(1) Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését kimondja.

(2) Megszűnik továbbá az Egyesület, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

13. Záró rendelkezések

(1) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, illetve a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

(2) Az Egyesület Alapszabályát a Fővárosi Bíróságnak az Elnök a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja.

Budapest, 2009. november 18.

................................................

Zámbori Soma

elnök